Diab-Pont Konyha

nálunk minden a cukorbetegekről szól

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 (1 Vote)

Sokan elmondhatjuk, hogy rengeteg könyvet elolvastunk, kipróbáltuk az éppen aktuális fogyókúrás csodaszereket, kiválóan tudjuk értelmezni az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetételeket – vagyis minden tekintetben kitűnőre vizsgáznánk táplálkozástudományból. Ám mielőtt bűnbakot keresnénk amiért súlyunk mégsem érte el a kívánt célértéket, jó ha tudjuk, hogy a vizsgálatok szerint a legtöbb ember szerint saját étkezési szokásai sokkal jobbak, mint valójában.

A New York Egyetem táplálkozástudományi szakértője, dr. Samantha Heller szerint nagyon könnyen felülünk néhány táplálkozással kapcsolatos divatos, de téves elgondolásnak, tévhitnek és féligazságnak, és végül sokkal egészségtelenebb ételt választunk, mint azt gondoljuk.

A szakember néhány kollégájával összeállított egy listát azokról az étkezés során leggyakrabban elkövetett olyan hibákról, amelyeket észre sem veszünk.

Íme a leggyakoribb táplálkozási hibák – és hogyan kerüljük el őket:

1. Választásainkat jobbnak gondoljuk, mint amilyenek azok valójában.

Rengeteg olyan élelmiszer kapható, amelyek első hallásra nagyon egészségesnek tűnhetnek. Ilyen például a sokmagvas kenyér, ami nem feltétlenül a legegészségesebb, ha csak nem szerepel a címkéjén, hogy teljes kiőrlésű.

Egy másik nagyon gyakori hiba, amikor a friss gyümölcsöt gyümölcslével helyettesítjük. Tény, hogy a gyümölcslevek egészségesebbek, mint a szénsavas italok, de (gyümölcs)cukorszintjük igen magas, és tápértékük messze nem éri el a friss gyümölcsét. Arról nem is beszélve, hogy egy gyümölcs sokkal nagyobb teltségérzetet biztosít, mint egy pohár gyümölcslé, amellyel sok kalóriát fogyasztunk, és éhesek maradunk.

A megoldás: amikor csak tehetjük, együnk friss, nyers, feldolgozatlan ételt. Ha csak kisebb adagokban fogyasztjuk őket, akkor is biztosítjuk a szükséges tápanyagok szinte teljes körét. Amennyiben előre csomagolt élelmiszert vásárolunk, ne sajnáljuk az időt arra, hogy alaposan elolvassuk a címkén feltüntetett összetételt, és legalább olyan gondosan válogassuk meg, hogy mit eszünk, mint amikor tusfürdőt vagy sampont vásárolunk.

Ne csak feltételezzük egy ételről, hogy egészséges, hanem győződjünk is meg róla. Minden esetben olvassuk el, hogy valójában mit is tartalmaz!

2. Nem vagyunk tisztában a szénhidrátokkal.

A napjainban oly divatos szénhidrátszegény diéták hatására nagyon sokan szinte teljesen kihagyják a szénhidrátot az étkezésükből. Ám mielőtt bárki újraépítené a saját táplálkozási piramisát, nem árt ha tudunk néhány alapvető dolgot.

Különböző szénhidrátok léteznek; vannak nagyon és vannak kevésbé hasznosak, de az egészséges agyi és testi működéshez minden nap szükség van szénhidrátbevitelre.

Ezen felül a komplex szénhidrátok (rostdús és teljes kiőrlésű lisztből készült) sokkal tovabb biztosítanak teltségérzetet, így kevesebbet kívánunk enni, tehát fogyunk.

Azonban ennek a rendkívül fontos tápanyagcsoportnak a mellőzése étrendünkből nem az egyetlen hiba, amit a szénhidrátokkal kapcsolatban elkövetünk. Több dietetikus tapasztalata szerint is meglehetősen aggasztó az a közhiedelem, hogy a szénhidrátmentes vagy alacsony szénhidráttartalmú ételek egészségesek és ezekből akármennyit lehet enni. Csakúgy, mint az alacsony zsírtartalmú fogyokúrás őrület esetében, amikor mindenki úgy gondolta, hogy ha egy ételben nincs zsír, akkor kalória sincs benne, az emberek hajlamasok azt hinni, hogy az alacsony szénhidráttartalmú ételekből bármennyit megehetnek, nem híznak tőle. De ez egyszerűen nem igaz.

A megoldás: A szakemberek egybehangzó véleménye szerint semelyik táplálékcsoportot – így a szénhidrátokat sem szabad kihagynunk a diétánnkból. Viszont nagyon fontos lenne megtanulnunk, hogy mely szénhidrátok azok, amelyek jelentősen befolyásolják tápanyagháztartásunkat. Sokkal nehezebb ugyanis “bűnözni”, ha a diétánkban friss gyümölcsből, zöldségből vagy teljes kiőrlésű gabonakészítményekből származó szénhidrát is szerepel.

3. Túl sokat eszünk.

A szakemberek szerint az egyik leggyakoribb hiba, hogy – függetlenül attól, hogy a tányérunkon alacsony zsír- vagy szénhidráttartalmú vagy akár egészséges, megfelelő tápanyagtartalmú étel van - túlbecsüljük azt a mennyiséget, amelyre szervezetünknek szüksége van. Sokan úgy gondolják, étkezés után nem elég, ha csak jól érezzük magunkat, hanem arra van szükségünk, hogy teljesen tele legyünk. A szakemberek szerint a legtöbb ember elvesztette az elegendő mennyiségű étel élvezetének érzését.

Sokan azt is hajlamosak elhinni, hogy az éppen aktuális diétájuknak megfelelő ételekből – pl. alacsony zsír- vagy szénhidráttartalmú - akármennyit ehetnek, és ez természetesen szintén nem igaz.

A megoldás: tudatosan figyeljünk oda az adagok mennyiségére. A súly és a mennyiség meghatározott mértékek – legalábbis az első alkalommal – így pontosan tudjuk, hogy egy adag hogy néz ki. Nagyon fontos azonban, hogy ne az éttermi adagokat tekintsük kiindulásnak, mert sok esetben azok eltúlzott mennyiségek.

4. Nem eszünk eleget – nem eszünk elég gyakran.

Az, ha túl sokat vagy ha túl keveset eszünk, pont ellentétes hibának tűnhet, azonban kapcsolatban vannak egymással. Ha ugyanis a nap folyamán nem étkezünk rendszeres időközönként, akkor megzavarjuk a vércukor- és inzulinszintünket, amely elősegítheti a zsír eltárolását és az anyagcsere lelassulását – és ez végül súlygyarapodáshoz vezet.

A megoldás: Négy óránként együnk valamit, és ne hagyjuk, hogy szervezetünk éhezzen két étkezés között.

5. Túl sok étrendkiegészítőt szedünk.

Az emberek gyakran elfelejtik, hogy a különböző vitaminkészítmények az étrend kiegészítésére szolgálnak, nem pedig arra, hogy velük helyettesítsük azokat az ételeket, amelyeket nem eszünk meg. A túlzott vitaminfogyasztás pedig még ártalmas is lehet az egészségünkre, ugyanis ezek az ásványi anyagokkal és növényi kivonatokkal együttesen fejtik ki hatásukat a szervezetben, azonban nagyon könnyű felborítani ezt az egyensúlyt – főleg, ha valamelyikből túlzott arányban fogyasztunk.

A táplálkozási szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy nem szabad olyan a diétát követni, amely mellett magas hatóanyagtartalmú étrendkiegészítőt kell szedni a hiányzó elemek pótlásának érdekében, ugyanis ez azt jelenti, hogy egyrészt az összeállított étrend nem egészséges, másrészt hogy hiányoznak a csak ételekből származó, a szervezet számára jótékony, egymást kiegészítő hatások. És ezek nem csak azok a tápanyagok, amelyek hosszabb ideig biztosítják számunkra a teltség érzetét, hanem gátolják a sejtek összeomlását, amely nagyon fontos a betegségek megelőzésében.

A megoldás: A szakemberek azt ajánlják, hogy – ha az orvos másképp nem javasolja -, naponta egy komlex vitaminkészítményt szedjünk. Ne kombináljunk különböző étrendkiegészítőket orvos, dietetikus vagy más egészségügyi szakértő megkérdezése nélkül. Mindig gondoljunk arra, hogy akitől vesszük ezeket általában nem szakember, hanem eladó!

6. Nem mozgunk rendszeresen.

Sokan úgy gondolják, hogy a táplálkozás csak az ételekről szól, azonban a valóság az, hogy ez egy sokkal összetettebb dolog, hiszen igazából azt mutatja, hogy a szervezet hogy használja fel a bevitt tápanyagokat. És itt jön a képbe a mozgás.

Elegendő mozgás hiányában a szervezet nem tudja elégséges szinten tartani az emésztési folyamatokat ahhoz, hogy megfelelő hatékonysággal elégesse a bevitt ételt. Egy tabletta nem képes megoldani ezt a problémát, és a különböző ételek sem. Ezt egyedül a mozgással lehet elérni.

A megoldás: Alakítsuk úgy, hogy a mozgás életünk része legyen. Ne adjuk fel akkor sem, ha nem tudjuk minden nap ugyanabban az időben elvégezni! Ha mondjuk az egyik reggel nem fér bele az időnkben, ne várjunk másnap reggelig, amikor megpróbálunk kétszer annyit csinálni. Ehelyett minden napba iktassunk be legalább egy kis időt, amit testmozgásra fordítunk.

7. Mindent elhiszünk, amit a táplálkozásról és a fogyókúráról olvasunk vagy hallunk.

Csak azért, mert valaki könyvet ír a tápanyagokról, fogyókúráról, még nem jelenti azt, hogy szakember. Mielőtt megvennénk az ilyen témájú könyveket, érdemes az írójáról is megtudni bizonyos dolgokat. Mindig tegyünk fel magunkban ilyenkor néhány kérdést: A szerző dietetikus? Van felsőfokú végzettsége a táplálkozástudomány területén? Vagy csak azért akarjuk megvenni a könyvet, mert egy olyan híresség írta, aki jól néz ki?

Ha szakember írta a könyvet, figyeljünk arra is, hogy az abban leírt fogyókúra hatásának vizsgálatát 20 vagy 200 emberen végezték-e el, készült-e róla valamilyen hivatalos szakmai publikáció – vagy mindössze egy elbeszélésen alapuló történet?

Azzal is nagyon fontos tisztában lenni, hogy nincs olyan diéta, amely mindenki számára egyformán megfelelő, és ez nem feltétlenül az azt összeállító (dietetikus) szakember hibája: előfordul, hogy egszerűen az adott ember szervezetének másra van szüksége.

A megoldás: Mielőtt bármilyen fogyókúrába kezdünk, alaposan derítsük fel szerzője hozzáértését, szakmai elfogadottságát. Olyan diétát válasszunk, melyet tudományos közlemények és szakértői vélemények támasztanak alá .

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés